Excel minta függvények

Kis összefoglaló táblázat a fontosabbnak ítéltekről:

 

 A függvény neve Függvény típusa A függvény jelentése   A függvény használata
ABS matematikai abszolút értéket számol ABS (4,632) = 4,632 ABS (-4,632) = 4,632
CSONK matematikai megadott tizedes jegyeket elhagyja CSONK (4,849 ; 2) = 4,84 CSONK (-15,671) = -15
GYÖK matematikai nem negatív értékből gyököt von GYÖK (25) = 5 GYÖK (-25) = #SZÁM! (hiba!)
HATVÁNY matematikai hatványértéket számol HATVÁNY (4;2) = 16 HATVÁNY (-2;3) = -8
INT matematikai lefelé kerekít a legközelebbi egészre INT (5,832) = 5 INT (-5,832) = -6
KEREK matematikai megadott tizedes jegyekre kerekít KEREK (5,876 ; 2) = 5,88 KEREK (-5,876 ; 2) = -5,88
MARADÉK matematikai osztás utáni maradékot számol MARADÉK (10 ; 3) = 1 MARADÉK (-10; -3) = -1
RÓMAI matematikai arab számot (>0) rómaivá alakít RÓMAI (123) = “CXXIII” RÓMAI (-59) = #ÉRTÉK!
SZORZAT matematikai paramétereinek szorzatát adja meg SZORZAT (2 ; 3 ; 5) = 30 SZORZAT (-3 ; 4) = -12
SZUM matematikai paramétereinek összegét adja meg SZUM (2 ; 3; 5) = 10 SZUM (-3 ; 4) = 1
SZUMHA matematikai feltételtől függő SZUM függvény SZUMHA (A1:A3 ; “>2”) = 8 (ha A1=3, A2=1, A3=5)
SZORZAT-ÖSSZEG matematikai cellapárok szorzatait adja össze SZORZATÖSSZEG (A1:A3 ; C1:C3) = A1*C1 + A2*C2 + A3*C3
ÁTLAG statisztikai paramétereinek átlagát adja meg ÁTLAG (2 ; 3 ; 4) = 3 ÁTLAG (-10 ; 10) = 0
DARAB statisztikai paraméterszámok darabszámát adja DARAB (1 ; 6; 18; 5) = 4 DARAB (3 ; “vaj” ; 7) = 2
DARABTELI statisztikai adott feltételt teljesítő cellák száma DARABTELI (A1:A3;”>2″)=2 (ha A1=3, A2=1, A3=5)
MEDIÁN statisztikai paramétereiből a középsőt adja meg MEDIÁN (11 ; 3 ; 12 ; 8; 102 ; 24; 50) = 8
MAX statisztikai paramétereinek legnagyobbikát adja MAX (4 ; -2 ; 8 ; 1) = 8 MAX (-2; -5; -1) = -1
MIN statisztikai paramétereinek legkisebbikét adja MIN (4 ; -2 ; 8 ; 1) = -2 MIN (-2; -5; -1) = -5
NAGY statisztikai valahányadik legnagyobb elemet adja NAGY (A1:A4 ; 2) = 4 (ha A1=3, A2=1, A3=5, A4=4)
KICSI statisztikai valahányadik legkisebb elemet adja KICSI (A1:A4 ; 2) = 3 (ha A1=3, A2=1, A3=5, A4=4)
MÓDUSZ statisztikai paramétereinek leggyakoribbját adja MÓDUSZ (5 ; 3 ; 2 ; 3 ; 5; 1 ; 7 ; 5 ; 2) = 5
SZÓRÁS statisztikai paraméterei szórását becsli meg SZÓRÁS (1 ; 2 ; 3) = 1 SZÓRÁS (2 ; 6 ; 10) = 4
DÁTUM dátum év, hó, nap hármasból dátumot csinál DÁTUM (1999; 10 ; 23) = 1999.10.23
ÉV dátum egy dátumból az évet adja meg ÉV (“1999.10.23”) = 1999
HÉT.NAPJA dátum egy dátumhoz a napot adja meg HÉT.NAPJA (“1999.10.23” ; 2) = 6 (azaz szombat)
HÓNAP dátum egy dátumból a hónapot adja meg HÓNAP (“1999.10.23”) = 10
MA dátum a mai (aktuális) dátumot adja meg MA () = 1999.10.23 (ha ma 1999.10.23-a van)
NAP dátum egy dátumból a napot adja meg NAP (“1999.10.23”) = 23
JBÉ pénzügyi JBÉ (%;időszak;részlet) = kamatos összeg JBÉ(20%;2;-100)=220 (ha 2 év alatt évi 100-at fizetek 20%-ra)
pénzügyi MÉ (%;időszak;részletek összege) = hitelösszeg MÉ(20%;1;-120)=100 (ha 1 év alatt120-at fizettem 20%-ra)
RÁTA pénzügyi RÁTA(időszak ; részlet ; összeg)=% RÁTA(1;-120;100)=20% (ha 1 év alatt 100 helyett 120-at fizetek)
RÉSZLET pénzügyi RÉSZLET (% ; időszak ; összeg) = részlet RÉSZLET(20%;1;100)=-120 (ha 1 év alatt 20%-ra 100-at kaptam)
HA logikai feltételtől függő 2 lehetőség választása HA (5 > 8 ; “igaz” ; “hamis”) = “hamis”
ÉS logikai csak akkor igaz, ha mind igaz ÉS (A1=2 ; A2=3) = “hamis” (ha A1=2, A2=4)
VAGY logikai csak akkor hamis, ha mind hamis VAGY (A1=2 ; A2=3) = “igaz” (ha A1=2, A2=4)
FKERES mátrix tábla első oszlopában megkeresi az értéket, és a megtalált elem sorából a megadott oszlopban levő értéket adja FKERES ( keresési érték ; tábla ; oszlop_szám ; tartományban_keres)
VKERES mátrix tábla első sorában megkeresi az értéket, és a megtalált elem oszlopából a megadott sorban levő értéket adja VKERES ( keresési érték ; tábla ; sor_szám ; tartományban_keres)
VÁLASZT mátrix értékek egy listájából választ ki egy elemet vagy végrehajtandó műveletet, index szám alapján VÁLASZT (index ; érték1 ; érték2 ; érték3 ; …)
HOL.VAN mátrix megadott rendezés esetén az értéknek megfelelő tömbelemnek a tömbbeli helyét adja meg HOL.VAN (keresési érték ; tábla ; egyezés_típus)
INDEX mátrix értéket vagy értékre történő hivatkozást szolgáltat egy táblázatból vagy tartományból INDEX (…)

Példa, magyarázat, …

 

 Dátumfüggvények

 

DÁTUMÉRTÉK(szöveg): a szövegesen megadott dátumot dátumérték típusúvá alakítja. Ez azért fontos, mert sok dátumfüggvény argumentuma dátumérték típusú.

Példa:

DÁTUMÉRTÉK(”2004.03.24”)

Megjegyzés: Ha a cella formátuma Szám, akkor a cella értéke 38070. Ez azt jelenti, hogy 1900 január 1-je óta ennyi nap telt el.

 

DÁTUM(év;hónap;nap): a megadott argumentumok alapján előállít egy dátumérték típusú értéket. Azaz ugyanazt teszi, mint az előző függvény, csak az argumentum-megadás módja más.

 

NAP360(kezdő_dátum;vég_dátum): a két dátum között eltelt napok számát adja meg. Argumentumai dátumérték típusúak.

 

HÉT.NAPJA(dátumérték;eredmény_típusa): megadja, hogy a dátumérték által meghatározott dátum a hétnek milyen napjára esik. Ha az eredmény_típusa argumentum hiányzik, vagy értéke egy, akkor a vasárnapot jelöli 1. Ha az argumentum értéke kettő, akkor a számozás hétfőtől kezdődik, ha pedig három, akkor a hétfő értéke 0.

 

EDATE(dátum;hónapok): az adott dátumhoz hozzáad (negatív hónapok érték esetén kivon) hónapok számú hónapot.

 

ÉV(dátumérték), HÓNAP(dátumérték), NAP(dátumérték): a megadott argumentumból kinyeri az évet, hónapot, illetve napot.

Példa:

HÓNAP(DÁTUMÉRTÉK(“2004.03.24”))

Ezesetben a visszaadott érték 3.

 

MA(): A mai dátumot adja meg.

 

IDŐÉRTÉK(szöveg): a megadott szöveget időérték típusúvá alakítja.

Példa:

IDŐÉRTÉK(”14:55”)

IDŐÉRTÉK(”2004.03.24 15:00”)

Megjegyzés: Az időérték típus értékei a (0,0.9999) intervallumba esnek. A 0 megfelel a 0:00:00  időpontnak, míg a 0.9999 a 23:59:59  időpontnak.

 

IDŐ(óra;perc;másodperc): az adott időpont időértékét adja meg.

 

ÓRA(időérték), PERC(időérték), MPERC(időérték): időértéket órává, percé, illetve másodperccé alakít át.

 

Logikai függvények

 

ÉS(logikai_érték1;logikai_érték2;…): igaz, ha minden argumentuma igaz.

 

VAGY(logikai_érték2;logikai_érték2;…): igaz, ha legalább egy argumentuma igaz.

 

NEM(logikai_érték): argumentuma értékének ellentettjét adja eredményül.

Példa:

NEM(HAMIS()) értéke igaz.

 

HA(logikai_érték;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis): ha a logikai_érték igaz, akkor a második argumentum értékét adja eredményül, ha hamis, akkor a harmadikét.

 

HAMIS(), IGAZ(): mindig hamis, illetve igaz értéket adnak eredményül, nevüknek megfelelően.

 

 Matematikai függvények

 

ABS(szám): a szám abszolút értékét adja eredményül.

 

GYÖK(szám): a szám pozitív négyzetgyökét adja meg.

 

KOMBINÁCIÓK(n;k): n elem k-adrendű ismétlés nélküli kombinációinak számát adja meg.

 

DARABTELI(tartomány;kritérium): a megadott tartományban összeszámolja, hogy az adott kritériumnak hány elem felel meg.

Példa:

DARABTELI(B2:C4;2): megadja a B2:C4 tartomány olyan celláinak számát, amelyben a 2 szerepel.

DARABTELI(B2:C4;”>2”): a tartomány 2-nél nagyobb elemeinek számát adja meg.

 

GCD(szám1;szám2;…): a legnagyobb közös osztót adja eredményül. Argumentumai egész számok.

 

LCM(szám1;szám2;…): a legkisebb közös többszöröst adja eredményül. Argumentumai egész számok.

 

SIN(szám), SINH(szám), COS(szám), COSH(szám), TAN(szám), TANH(szám): sinusz, szinusz hiperbolikusz, koszinusz, koszinus hiperbolikusz, tangens, tangens hiperbolikusz függvények. Az argumentum tetszőleges valós szám.

 

LN(szám), LOG10(szám), LOG(szám;alap): természetes, tízes és tetszőleges alapú logaritmusát adja a szám argumentumának.

 

CSONK(szám;számjegyek): a szám törtet úgy kerekíti számjegyek pontossággal, hogy a törtrészből vág le. Számjegy darab tizedesjegy marad meg.

Példa:

CSONK(2,568;1) eredménye 2,5

 

INT(szám): egy számot lefelé kerekít a legközelebbi egészre.

 

KEREK(szám;pontosság), KEREK.FEL(szám;pontosság), KEREK.LE(szám;pontosság): a megadott számot pontosság számjegyre kerekíti szabályosan, fel, illetve le.

Példa:

KEREK.LE(29,568;-1) eredménye 20, mivel a tizedesvesszőtől balra egy jeggyel kerekít (azaz tízesekre).

 

MROUND(szám1;szám2): a szám1 számot szám2 legközelebbi többszörösére kerekíti.

 

PADLÓ(szám1;szám2): a szám2 legközelebbi többszörösére kerekít lefelé.

Példa:

PADLÓ(2,5;0,8) eredménye 2,4, mivel 0,8*3=2,4, és ez van legközelebb 0,8 többszörösei közül 2,5-höz.

 

PLAFON(szám1;szám2): ugyanaz, mint az előző, csak felfelé kerekít.

 

PÁRATLAN(szám), PÁROS(szám): argumentumát a legközelebbi páratlan, illetve páros számra kerekíti.

 

SZUM(szám1;szám2;…): argumentumait összeadja. Az argumentumok maximális száma 30.

 

SZORZAT(szám1;szám2;…): legfeljebb 30 argumentumát összeszorozza.

 

SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány): tartomány és az összeg_tartomány két, azonos számú cellából álló sor- vagy oszloptartomány (a cellák egy sorban, vagy oszlopban találhatók). A függvény végigmegy a tartomány minden celláján. Ha a kritérium teljesül a tartomány i-edik cellájára, akkor az összeg_tartomány i-edik cellájának értéke beleszámít az összegbe, különben nem. A kritérium lehet érték, vagy kifejezés. Például az ”Álmos” kritériumnak azok a cellák felelnek meg, amelyekben ez a szöveg található. A ”>5” kritériumot pedig az 5-nél nagyobb értéket tartalmazó cellák elégítik ki.

Megjegyzés: A két tartomány akár ugyanaz is lehet.

 

SZORZATÖSSZEG(tartomány1;tartomány2): a tartományok a SZUMHA függvény argumentumaihoz hasonlók. A függvény a tartományok i-edik elemeit összeszorozza, majd a szorzatokat összeadja. Ez hasonló a vektoriális szorzathoz.

 

NÉGYZETÖSSZEG(szám1;szám2;…): maximum harminc argumentumának négyzetösszegét adja eredményül.

 

RANDBETWEEN(alsó;felső): alsó és felső közötti véletlen egész számot ad eredményül.

 

 Statisztikai függvények

 

DARAB(érték1;érték2;…): az argumentumlistában szereplő számok, vagy számokat tartalmazó cellák darabszámát adja meg.

 

KICSI(tartomány;k), NAGY(tartomány;k): előbbi tartomány k-adik legkisebb, utóbbi tartomány k-adik legkisebb értékét adja eredményül.

 

MAX(szám1,szám2;…), MIN(szám1;szám2;…): argumentumai közül a legnagyobbat, illetve a legkisebbet adja vissza.

 

ÁTLAG(szám1;szám2;…): argumentumainak átlagát adja vissza.

 

 Szövegfüggvények

 

AZONOS(szöveg1;szöveg2): értéke igaz, ha a két szöveg megegyezik. A kis- és nagybetűket különbözőkként kezeli, viszont a szóközkaraktereket nem veszi figyelembe.

 

BAL(szöveg;karakterszám), JOBB(szöveg;karakterszám): a szöveg bal- illetve jobbszélétől kezdve karakterszámnyi karaktert ad vissza.

Példa:

BAL(“kutya”;2) eredménye: „ku”;

 

KÖZÉP(szöveg;pozíció;darab): a szöveg pozíció sorszámú karakterétől kezdődően visszaad darab számú karaktert.

Példa:

KÖZÉP(“aki keres az talál”;5;5) eredménye „keres”.

 

CSERE(szöveg1;pozíció;darab;szöveg2): a szöveg1 pozíció sorszámú karakterétől kezdődően kivág darab számú karaktert, és helyükre a szöveg2 szöveget illeszti be.

Példa:

CSERE(“alma”;2;2;”lmuni”) eredménye „almunia”.

 

HELYETTE(szöveg;régi;új;melyik): a szöveg szövegben a régi szöveg előfordulásait az új szövegre cseréli. Ha a melyik argumentum (ami egy szám) szerepel, akkor a régi szöveg annyiadik előfordulását cseréli csak ki.

Példa:

HELYETTE(“baba”;”ba”;”sír”;1) eredménye „sírba”, míg HELYETTE(“baba”;”ba”;”sír”) eredménye „sírsír”.

 

SZÖVEG.KERES(szöveg1;szöveg2;kezdet): a szöveg1 szövegben szöveg2 szöveget keresi a kezdet pozíciótól kezdődően, és annak első előfordulásának kezdetét adja eredményül. Ezt más függvényekben felhasználhatjuk.

 

TNÉV(hivatkozás): az argumentuma egy cellahivatkozás, amelyben akár egy képlet is lehet. A függvény a hivatkozott cella értékét alakítja szöveggé.

 

 

A bejegyzés kategóriája: Egyéb, Informatika, Oktatás
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.