A tanulásban és különösen felnőtt tanulás folyamatában fontos szerepet tölthet a tanulásra ráhangolódás.
A tanulás megkezdése előtt a tananyag, téma, fontosságának átgondolása
és az érdeklődésünk felkeltése az anyag iránt.
Hatás mechanizmus:
Ami érdekel és és megismerése célként azonosul bennünk azt eredménysebben, hatékonyabban elsajátítsuk.
Az ismeret ‘belapátolása’ nem igényel látszólag semmit, de hogy megfelelő mélységben megtapadjon, felidézhető saját tudássá váljon szükséges, hogy kiemelődjön a rengeteg más bekerülő napi információtól.
– A legfontosabb kiemelési kategória az érdeklődéssel fókuszba emelés. (érdekesség jelző)
– A másik fontos tényező az érzelmi kötödés. (fontosság jelző)
– A tudás elsajátítás harmadik a meglévő tudással integrálás (kapcsolhatóság jelző)
– Ami érdekel azt könnyebben és hosszabban megtudom jegyezni és könnyebben felidézem (bonyolultságtól függetlenül).
Fontos meccsen melyik gól hogyan esett, külön magolás nélkül, akár évek múlva is helyesen az infó megvan.
– Egy erős érzelmi kötödéssel beadott információ sokkal jobban bevésődik.
Gyerek születés, betegsége, első cselekedetei, külön magolás nélkül, akár évek múlva is helyesen az infó megvan.
Felhasználási lehetőség alapja:
Az érdeklődés az mesterségesen is felkelthető, fenntartható, ugyan úgy mint a fontosság érzelmi töltés szituáció azonosulással elérhető.
Módszerek:
Ellazulási, relaxációs technikák a tanulásra átváltás előtt és közben.
Szuggesztív és autószuggesztív ráhangolódás a tanulásra
a tudat mellet az érzelem a hit is a tanulási folyamat segítésének folyamatába állítása.
Fontos még az önbizalom (önmagunkba fektetett hit) folyamatos fejlesztése.
Szuggesztió jelentése : a személy tudatának, viselkedésének befolyásolása valamely pszichikai ráhatással.
„A szuggesztió olyan esemény, amely során egy gondolat bejut és elfogadtatik az elmében/tudatban” => Bernheim, 1892
„Bármi tekinthető szuggesztiónak, ami olyan gondolatokat ébreszt, amelyek jelentősen módosítják a már meglevő gondolatokat, röviden: bármi, ami befolyásolja a gondolatáramlást.” => Parish, idézi Hirschlaff, 1905
„Olyan gondolat, ami különféle módon ébred bennünk a külvilági események hatására, és ezzel a további gondolati folyamatok kiindulópontja lesz.” => Stoll, 1904
Néhány kapcsolódó fogalom:
Képzelet (imagináció) alatt az embernek azt a képességét értjük, mellyel képes szituációkat, folyamatokat, tárgyakat, személyeket és ezek interakcióit élményszerűen megjeleníteni, vagy ezeket egy belső képbe, élménybe sűrítve átélni, kifejezni.
Az imagináció alapja lehet valós, reális élmény, fantázia vagy belső folyamatok által átalakított gondolat, érzékszervi képzet, melyekből ugyanolyan vagy más érzékszervi élmény, vagy szimbolikus „sűrítés” jön létre.
A szuggesztió olyan külső személytől (gyakran terapeutától) érkező, verbális instrukció, ajánlás melynek teljesülési valószínűsége, ( az érintett személyben hatás, változás létrehozása) a szokásosnál jóval nagyobb.
A képzelet fontos dolog, még őseink először próbálták meg elképzelni, és a barlang falára modellezni a vadászatot asiker érdekében.
A képzelőerő viszont fontos eszköze a boldogulásunknak is.
Amikor meg akarunk valósítani valamit, amit elképzeltünk, akkor jó eséllyel akadályokba fogunk ütközni. Minél nagyobb az eltérés az aktuális valóság és az elképzelésed között,
annál nagyobbak lesznek az akadályok.
És itt kap szerepet a képzelőerő.
Minél szilárdabbá, részlet dúsabbá tudjuk tenni az elképzeléseinket, annál jobbak az esélyeink, hogy legyőzzük az akadályokat (megoldásokat is beleképzelve), hogy átformáljuk a valóságot olyanra, amilyennek elképzeljük (megálmodtuk).
A szuggesztibilitás: a személynek az a képessége, amely szerint kritika nélkül végre tudja hajtani a szuggerált tevékenységet (tartalmakat) anélkül, hogy logikai folyamatai a válaszadásban részt vennének.
A reklám is egy típusú autoszuggesztió hasonló jellemzőkkel.
A reklám csökkentése következtében azonnal visszaesés mutatkozott a vásárlásban.
Félelem : a rosszban való hít (negatívumban való hít)
Alázat : az értelem szellemnek történő akaratlagos alárendelése.
A hit : a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés
A hit mozgósítása képzelő erővel is lehetséges (nyugodt körülmények között minél élet hűbben elképzelte,
képzeletében lejátszotta a nagyon kívánt dolgot).
A mondatok állandó ismétlésével a hit fokozatosan, magától kialakul, szükségszerűn ezekkel a dolgokkal töltődik fel.
A tudatos autoszuggesztió: az irányított képzelőerő hatása az ember testi és lelki állapotára.
A tudatos önszuggesztió célja az, hogy a jónak ismert és ezért akart gondolatokat hatékonnyá tegye.
Külömbség a hogyanban :
Az önszuggesztiónál (magunknak): lassan és monoton hangon beszélni.
(idegen) szuggesztió: a mondatot gyorsan, behatóan és tömören mondhatjuk.
Az önszuggesztiónál leggyakrabban elkövetett hiba az akarati erőfeszítés, görsösség.
(mert ez negatívvá változtat mindent)
Az önszuggesztiónál fontos tényezők:
1. Az akarat és a képzelőerő konfliktusában a képzelőerő részaránya 3-4 szerese az akaratnak.
2. Ha az akarat és a képzelőerő egy irányba mutat, ( akarom és tudom ), akkor a két erő összeszorzódik.
3. A képzelőerő irányítható, fejleszthető.
Törvények:
1. Minden elképzelés, minden gondolat, ami betölt minket,
megfog valósulni, amennyiben ennek az elképzelésnek, ennek a gondolatnak a megvalósulása
emberileg lehetséges.
2. Ha az akarat és hit szemben állnak egymással, akkor
mindig és kivétel nélkül az akarat marad alul, mindig a hit győz.
3. Az átváltoztatott törekvések törvénye azt mondja ki, hogy minél inkább tudatosan kényszeríti magát az alvásra, annál idegesebb
és ingerlékenyebb lesz és nem zud elaludni.
Minél inkább akar valaki emlékezni egy elfelejtett szóra, annál kevésbé jut az az
eszébe – akkor is, ha amint mondani szokták, a nyelvén van.
4. Azonos időpontban mindig csak egy dologra tudunk gondolni,
tehát az elménkben egyszerre csak egy gondolat lehet jelen.
Ha sikerül egy betegnek fájdalma csökkentésére összpontosítania gondolatait, akkor
a fájdalom valóban csökkenni fog.
5. Alapvető szabály a szuggesztiók esetében is a helyes néven nevezés: Sohasem kezdünk mondatot a nem szócskával, mert azt elménk nem tudja befogadni.
Következő bejegyzésben a gyakorlat és egy mobil alkalmazással vezetem a témát tovább.
Források:
Emile Coué: Elméd gyógító hatalma
Anthony De Mello: Ébredj tudatára